Eccer a nagyvilgon túl is láttam egy puppilifit. Meg voltam győződve róla hogy ez valami csoda. Gondoltam megmutatom a világnak hogy is néz ki ő.

Gondolni könnyű volt, de megmutatni nem, mert Puppilifi olyan gyors volt hogy még hozzá érni sem tudtam. Ezért hát gondoltam hogy nem úgy mutatom meg a világnak hogy csapdát álítok neki és elfogom, hanem leírom a kinézetét.

Nagyon szép. Olyan kerek mint egy gombolyag. Egy szőrgombóc. Közepes méretű...nálam nem nagyobb. Két nagy szemével cukin néz. A fülei félig kerek félig hegyes formájúak.

Nyusziszája van és az orrával folyton szimatol. Van egy különös tulajdonsága, változtatja a színét, mint a kaméleon.

Próbáltam közel kerülni hozzá hogy megismerjem, de ő csak egy ősi nyelven tudott beszélni aminek létezéséről nekem halvány foggalmam sem volt.

Valami ilyesmit mondott bemutatkozásképpen:

-PUPPU LIFI PUPPU LIPPI PÚÚÚ

Erre én megrezzenve mondtam: -helo!

-Púúúú- válazolta kérdően.

Gondolkoztam hogy tudnánk beszélgetni. Elkezdtem tehát így:

-Puszia! Puén Puember Puvagyok!

és megértette!!!!

-Puén Pupuppilifi puvagyok!- válaszolta megnyugodva.

Kicsit ugrándozott hozzá örömében.

.....folyt köv......még rajz is lesz róla....