végülis Puppilifi tud úszni de nem tud lemerűlni a víz alá és repülni is tud de nem túl magasra. Egy zsiráfnyak magasba tud csak repülni magasabbra nem.

A kedvenc virágja- merthogy jó szaglásuk van és imádják az egzotikus szép virágokat- az orchidea. Azért is szereti mert majdnem olyan mint ő. Az orchideából van olyan szín is hogy lila, fehér, sárga...mindenféle és minden Puppilifi más más növényt szeret. Ez azért van mert nem mindegyik érzi magát jól például egy orchidea közelében.

Nem csak én voltam vendég, hanem más állatok is, gyíkok, baglyok, madarak, szarvasok, nyulak, és még sorolhatnám.

Kiderült hogy azon a napon a Szent források napja van. S ilyenkor összegyűlnek táncolnak, beszélgetnek. Mindegyikük, még a pukisbabák is. :-)

Ezen a napon van egy Puverseny.  Két próba van. Az egyik olyan szobrot kell magadról készíteni ami nem hasonlít rád. Második hogy úgy kell kifesteni azt a szobrot, hogy egyik Puppilifire se hasonlítson.

Érdekes módon ezt a versenyt az én Puppilifim nyerte meg. Annyira örültem, hogy szedtem neki orchideát. Az a fura, hogy az ő erdejükben, csomó féle orchidea van, nem válogattam tehát, hanem mindenből szedtem egyet. Amikor meglátta Puppilifi azt mondta: - A szabály az, hogy egyetlen élőlényt sem szakítunk le, legyen az bármi.

Puppilifi hívta a Pupu varázslót. A varázsló annyit mondott, -Puez Puaz puföldbe punövesszen! A csoda megtörtént.

folyt. köv.

folytatásként következzen tehát Puppilifi maga:

Eccer a nagyvilgon túl is láttam egy puppilifit. Meg voltam győződve róla hogy ez valami csoda. Gondoltam megmutatom a világnak hogy is néz ki ő.

Gondolni könnyű volt, de megmutatni nem, mert Puppilifi olyan gyors volt hogy még hozzá érni sem tudtam. Ezért hát gondoltam hogy nem úgy mutatom meg a világnak hogy csapdát álítok neki és elfogom, hanem leírom a kinézetét.

Nagyon szép. Olyan kerek mint egy gombolyag. Egy szőrgombóc. Közepes méretű...nálam nem nagyobb. Két nagy szemével cukin néz. A fülei félig kerek félig hegyes formájúak.

Nyusziszája van és az orrával folyton szimatol. Van egy különös tulajdonsága, változtatja a színét, mint a kaméleon.

Próbáltam közel kerülni hozzá hogy megismerjem, de ő csak egy ősi nyelven tudott beszélni aminek létezéséről nekem halvány foggalmam sem volt.

Valami ilyesmit mondott bemutatkozásképpen:

-PUPPU LIFI PUPPU LIPPI PÚÚÚ

Erre én megrezzenve mondtam: -helo!

-Púúúú- válazolta kérdően.

Gondolkoztam hogy tudnánk beszélgetni. Elkezdtem tehát így:

-Puszia! Puén Puember Puvagyok!

és megértette!!!!

-Puén Pupuppilifi puvagyok!- válaszolta megnyugodva.

Kicsit ugrándozott hozzá örömében.

.....folyt köv......még rajz is lesz róla....